Az egyének további jövedelme, Európa társadalomtörténete a 20. században
Tartalom
Az első csoportba azok a külső környezet által meghatározott tényezők tartoznak, amelyekről — itt — feltételezzük, hogy az egyén nem képes befolyásolni őket: a két legfontosabb a jövedelem és a javak ára; de ide tartoznak még az esetleges adóktámogatások, mennyiségi korlátozások is.
Ezek a tényezők korlátot emelnek az egyén döntése elé. A másik csoportot az egyén preferenciarendszere alkotja: ez a belső tényező, amely meghatározza, hogy két jószágkombináció jószágkosár közül az egyiket preferálja-e, azaz szívesebben fogyasztja, vagy pedig a két jószágkombináció egymással közömbös.
Hogy az egyén számára melyik ek a legjobb, az optimális jószágkombináció ka két tényezőcsoport együttesen fogja meghatározni. Egész pontosan az a jószágkombináció lesz optimális, amely a külső tényezők korlátjai mellett az egyén számára elérhetők közül a leginkább preferált.
Egyszerűbben: az elérhetők közül a legjobb. Mivel pedig a mikroökonómia feltételezi, hogy az egyének és a háztartások racionális döntéshozók, megállapíthatjuk: a ténylegesen választott jószágkombináció egybe fog esni az optimálissal.
A fogyasztási döntés kétjószágos modellje[ szerkesztés ] Ahhoz, hogy a döntést befolyásoló tényezőket, illetve a magát a döntést matematikai eszközökkel modellezni tudjuk, több egyszerűsítést is be kell vezetnünk.
A legegyszerűbb modellben feltételezzük, hogy csak két jószág van, amivel kapcsolatban döntést kell hoznunk.
Ebben az esetben a jószágkombinációkat ábrázolhatjuk egy derékszögű koordináta-rendszerbenamelynek egyik tengelye az 1. Ezt a koordináta-rendszert — pontosabban annak első síknegyedét, hiszen mindkét jószágot csak nemnegatív mennyiségben tudjuk értelmezni — jószágtérnek is nevezzük.
- Fogyasztáselmélet (mikroökonómia) – Wikipédia
- Az elmúlt hetek történései arra utalnak, hogy a járvány következtében kibontakozó gazdasági válság példátlan gyorsasággal jelentkezik egyben szociális krízisként.
- A hozadékráta Az emberi tőkébe történő beruházás hozadékrátája és a megfigyelhető jövedelmek közötti kapcsolatot Adam Smith az orvosok és más értelmiségi dolgozók relatív jövedelmének tárgyalásával világította meg.
- Megjegyzés: A jelölt időszakok átlagai.
A jószágtér minden pontja egy-egy jószágkombinációval egyenértékű. Külső tényezők: a költségvetési korlát[ az egyének további jövedelme ] A jövedelem és az árak[ szerkesztés ] A legegyszerűbb esetben, ha külső tényezőként csak a pénzben kifejezett jövedelem milletve a két jószág ára p1 és p2 jelenik meg, az egyén számára elérhető, vagyis megfizethető x1, x2 jószágkombinációk halmazára a következő egyenlőtlenség teljesül: p.