Internetes bevételek audo unter
Tartalom
Ahogyan az egyik reklámügynökség ügyvezetője fogalmazott: a hazai sajtópiac soha többé nem lesz olyan, mint ig volt.
Ez a tíz legtöbbet kaszáló legrosszabb film
A vihar kapujában Az általunk internetes bevételek audo unter főszerkesztők és kiadóvezetők többsége egyetért abban, hogy a hazai nyomtatott sajtó gondjai nem tavaly októberben, hanem évekkel ezelőtt kezdődtek.
Ha megnézzük a lapok példányszámait auditáló Matesz adatait, láthatjuk, hogy és vége között például a korábban a legolvasottabb napilapként hirdetett Népszabadság példányszáma ezerről ezerre csökkent, a HVG ezer példányából 87 ezer maradt, a Meglepetés példányszáma közel a felére, a Kiskegyedé a harmadára esett, de a megyei napilapok is elvesztették vevőik százalékát.
Hiába jött fel ebben az évtizedben a legnagyobb példányszámú fizetős napilappá a Blikk, jelenik meg ezer példányban a Metropol korábban Metroés közelíti alulról a ezret a Nők Lapja vagy a Story, a tényen nem változtat: évről évre kevesebbek szokása az újságolvasás. Ez persze nem meglepő, és nem csak az újságcsinálók számlájára írható: ezek az évek a hazai kereskedelmi tévék indulásának és mindent elhomályosító dübörgésének, illetve az internetes tartalmak robbanásszerű bővülésének az esztendői is egyben.
Ezt támasztja alá a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária készítette Nemzeti Médiaanalízis is, amelyből kiderül: a mért lapok 58 százalékának olvasótábora nem érte el a ezres értékhatárt, miközben a 10 legnagyobb olvasottságú cím adja a megjelenésenkénti összolvasói kontaktusszám több mint harmadát. Azaz rengeteg lapunk van, de csak keveseknek adatik meg az elégséges - esetleg a hirdetők fantáziáját is megmozgató - olvasószám. Ráadásul a tévével és az internettel szemben is hátrányból indul a nyomtatott sajtó a hirdetők kegyeiért vívott harcban, mert, mint Kerti Attila, a Maximize reklámügynökség ügyvezetője fogalmazott, internetes bevételek audo unter egzakt módon mérhető a sajtóhirdetések direkt eladásösztönző hatása".
A tavalyi utolsó negyedévben már a sajtóbevételekben is érzékelhetőek voltak a gazdasági válság jelei - erősítette meg a médiában dolgozóktól kapott információinkat Mihalszki Zsuzsa, a listaáras reklámköltések mérésével foglalkozó TNS Media Intelligence munkatársa.
Bár a negyedéves bevételek még bővülést mutattak, az éves ötszázalékos növekedés helyett már csak kettővel lehetett ebben a három hónapban számolni. A megyei napilapok kifejezetten jól teljesítettek, ám az országos napilapokat és a magazinokat inkább a stagnálás, a közéleti hetilapokat és az autósmagazinokat pedig az akár 10 százalékot is meghaladó visszaesés jellemezte.
Decemberben azonban érzékelhetőek voltak a válság első jelei. Pedig ban az úgynevezett reklámtorta hét százalékkal, ,6 milliárd forintra bővült hez képest - derül ki a Magyar Reklámszövetség kutatásaiból.
Webshop ötletek – Mivel érdemes kereskedni 2020-ban?
Igaz, a nyomtatott sajtó bevételnövekedése már csak 2,39 százalékot ért el, ami egyben azt is jelentette, hogy a reklámtortából is kisebb részt haraphatott ki a szektor.
A Napi Gazdaság november végi összeállításában még a nagy kiadók vezetői is optimistának tűntek, hiszen a PLT a hirdetési bevétel 10 százalékos növekedését prognosztizálta re, a lappiac további jelentős zsugorodásától pedig sem a Népszabadság Zrt. Vészjelzések Tizenegy havi bért kapnak a HVG-sek - robbant internetes bevételek audo unter körökben az Indexen megjelent hír február végén.
Ebből kiderült, hogy a internetes bevételek audo unter - példának okáért a viszonylag magas fizetésért, a két év után járó szolgálati autóért - irigyelt lap munkatársai a válság miatt a korábbinál kevesebb fizetésért dolgoznak ben. Az Index arról is beszámolt, hogy a laptól fotósokat és a híres dokumentációs tárnál dolgozókat küldtek el, ám Szauer Péter, a HVG Zrt.
Ugyancsak a válságnak tudják be a nekünk szigorúan név nélkül nyilatkozó újságírók, hogy a lap megszünteti - ugyancsak egyedi és irigyelt - külföldi tudósítói hálózatát, és a jövőben csak Moszkvában lesz saját embere. A HVG gondjain persze sokan nem csodálkoznak, hiszen - amint Kerti Attila is elmondta - a válság azokat sújtja komolyabban, ahol a hirdetésekből jön a bevétel nagyobbik része; márpedig piaci elemzők szerint a HVG-nek csak az álláshirdetésekből mintegy 1,4 milliárd forintos bevétele származott, amit viszont a gazdasági válság az elsők között tizedelt meg.
Az év első hónapjait a többi lap is megsínylette, igaz, eltérő mértékben. A Figyelő idei első számában például szinte nem volt fizetett hirdetés, és bizony még március-áprilisban is rendszeres volt, hogy a borítóoldalakon saját kiadója, a Sanoma Budapest hirdetéseit közölte.
Az első negyedév politikai-gazdasági hetilapjait lapozgatva elmondhatjuk: szinte mindenki rákényszerült arra, hogy legértékesebb felületeit önmaga "hasznosítsa", és látványosan szaporodott egymás lapjainak a kölcsönös reklámozása is.
Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztőjeHorváth László, a Szabad Föld főszerkesztője 40 százalékos hirdetési visszaesésről számolt be.
Kázmér Judit is ezt tapasztalta, hozzátéve, hogy a nyugati megyékben fokozottan érezteti hatását a multik leállása, illetve ebből következően magyar beszállítóik visszaesése, ami számos reklámozót óvatosságra sarkall.
A több lapot megjelentető Ringier ellenben arról tájékoztatott bennünket, hogy azoknál a lapjainál volt számottevő a visszaesés, amelyek elsősorban a válság által leginkább érintett ágazatok például autókereskedések hirdetéseit közölték, miközben voltak olyan kiadványaik, amelyek kifejezetten profitáltak az elmúlt hónapokból.
Ugyancsak nem látja borúsan a helyzetet a órát kiadó Telegráf Kft. A legjobban a gazdasági magazinokat, a közéleti hetilapokat és az autó-motor magazinokat érinti a recesszió. A tavalyi utolsó negyedévben még lassan, de jelentős költéseik miatt már érezhetően a hirdetéseken spóroló pénzügyes és távközlési cégek elején 26, illetve 24 százalékkal csökkenthették médiabüdzséjüket. Ha az egy évvel korábbi adatokat vesszük figyelembe, akkor a pénzintézetek és a biztosítótársaságok 44, az autóscégek 38, a szépségápolási szektor 25 százalékkal kevesebb hirdetési felületet vásároltak idén a nyomtatott sajtóban.
Csökkent az állami intézmények költése is, ám a legnagyobb viszszaesés - 50 százalékos - az álláshirdetések területén tapasztalható.
A válság miatti nagyobb arányú kirúgásokról sehol sem számoltak be, igaz, a végén a Népszabadságnál végrehajtott, illetve a fentebb említett HVG-s leépítést minden megkérdezett kolléga - mint "megdöbbentő" példát - említette. A velünk beszélők mindegyike tart a leépítéstől, így talán nem meglepő, hogy névvel és lapcímmel beosztott újságírók nem - csak főszerkesztők - nyilatkoztak. A válság hatására az év elején a legtöbb helyen emelkedett a belső munkatársak kötelező penzuma, ami egyben a külsősök lehetőségeinek csökkenésével jár.
Nemcsak a HVG-nél, de a Népszabadságnál is arról számoltak be a kollégák, hogy a korábban külön pénzért készülő mellékletekért idén biztosan nem jár pluszhonor.
A válság és a nyomtatott sajtó - Ha jól meghúzzuk, belefér
Ugyanezt mondták a magazinkiadóknál dolgozó újságírók is, hozzátéve: "Most mindenki szó nélkül benyeli ezt. Izbéki Gábor, a Metropol főszerkesztője is úgy nyilatkozott, hogy mivel a szerkesztőségi költségeket csökkenteniük kellett, ez bizony némileg negatívan hatott a munkatársak jövedelmére, viszont emiatt elküldeni senkit nem kellett. Ugyancsak nem kellett elküldeni embert a Heti Választól; mint Borókai Gábor főszerkesztőtől megtudtuk, a lap egyre népszerűbb internetes változata miatt nem volt szükség erre.
Nem csökkent viszont a honoráriumkeret az Élet és Irodalomnál. Kovács Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy az utóbbi években már csak a szinten tartásra futotta a nagy kiadókhoz mérten egyébként sem magas juttatások terén.
GTA V - minden rekordot túlszárnyaló bevételek
Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a honorokat időben forex bank nyitvatartási idő kalmar, ami úgy tűnik, egyre több újságírónál fontos szempont.
A óránál sem nyúltak eddig a munkatársak fizetéséhez, de Szilvásy Rudolf szerint vészforgatókönyveken már ők is gondolkodnak. A Ringier is úgy nyilatkozott, hogy igyekeznek megőrizni a munkahelyeket, azonban idén elmarad a fizetésemelés. A PLT dolgozói viszont az idén is kaptak béremelést, igaz, ott minimális - Kázmér Judit szerint nem a válsággal összefüggő - leépítés is volt az utóbbi hónapokban.
A fizetéseken és a teljesítményen kívül más változást is hozott a válság a internetes bevételek audo unter. Mint kiderült, eddig elég laza volt az ügymenet, és az is, hogy nincs olyan, hogy sok munka, csak még több. Pörögni kell bent, és lehetőleg látványosan" - foglalta össze az új világot az egyik megkérdezett havilapos újságíró.
Napilapos kollégája is hasonló véleményt fogalmazott meg, amikor arról mesélt, hogy míg korábban csak arról kellett egyeztetni, mikor lesz kész egy-egy ígért anyag, most sokan futkosnak a rovatvezetők után, és van, aki már arról is beszámol, hogy aznap kiket hívott fel telefonon.
A példányszámok idei első negyedéves alakulásáról csak május elején számol be a Matesz. Tomecskó Tamás, a már csak a heti és havilapok terjesztésében érdekelt Magyar Posta szóvivője azonban annyit el tudott mondani, hogy érzékelhető a visszaesés az előfizetéses lapoknál.
Ezt támasztja alá az ÉS főszerkesztőjének válasza is: az előfizetések öt, az áruspéldányok százalékkal estek vissza az internetes bevételek audo unter eddigi hónapjaiban. Igaz, egy viszonylag kisebb példányszámú lapnál ez alig pár száz darabos eltérést mutathat - hívta fel a figyelmet a csalóka számokra a óra kiadóvezetője, aki nem nevezte jelentősnek a példányszámuk változását.
Ugyancsak nem pesszimista a Ringier, ahol állítják: az év elején természetes a csökkenés, és a válság miatt is csak pár százalékos lemorzsolódásra internetes bevételek audo unter. Kázmér Judit viszont már borúlátóbb: szerinte április elején a korábbiaknál nagyobb volt a lemondások száma, amit egyértelműen a válság számlájára lehet írni.
Ráadásul más szempontból sem kedvez az újságértékesítésnek: nem lesznek például nagy sportesemények, és úgy tűnik, a parlamenti választás is lekerült egyelőre munka otthoni számviteli közgazdász napirendről. Véleményét Szilvásy Rudolf is osztja, aki szerint az áprilisi számok mutatják majd meg, hogy merre mozdul a hirdetési piac.
Abban azonban biztos a szakember, hogy az elkövetkező hónapok negatív hirdetési tendenciáit az ingyenes médiumok, a megyei napilapok és a havi magazinok érzik a leginkább, a hetilapok viszont akár jobban is tarthatják magukat. Igaz, a Zenith Optimedia ügyvezetője a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy az általa 25 százalékosra jósolt bevételcsökkenés főleg a napi- és a hetilapokat sújthatja.
Egy másik ügynökség képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csökkenhet az egy-egy kampányban használt médiumok száma, ami a nagy hirdetőket a szélesebb portfólióval rendelkező kiadók felé terelheti, vesztessé téve így az egylapos kis kiadókat.
A megkérdezettek véleménye megoszlik abban, hogy kell-e az államnak bármiféle segítséget nyújtania a nyomtatott sajtónak.