Arisztotelész a lehetőségről
A szatmári Arisztotelész a lehetőségről Jonathan Barnes szerint az Arisztotelész-recepció kiterjed a a nyugati gondolkodás egészére.
Hatását részben közvetlenül érezzük, hiszen az utókor úgy vette át az arisztotelészi gondolatokat, mint cáfolhatatlan és mindenféle vitán felül álló igazságokat. Még jelentősebb azonban a görög filozófus közvetett hatása. S itt már nemcsak a rendszerről van szó, hanem a módszerről is.
Az emberiség évszázadok óta arisztotelészi módon gondolkodik.
Tegyük hozzá: a tudományos módszer fogalma mint olyan, maga is arisztotelészi eredetű. Természetesen tőle származik az empirikus tudományosság eszméje is — az a meghatározó elképzelés,hogy az absztrakt argumentum mindig alávetendő a faktuális evidenciának, s a legimpozánsabb elmélet is a megfigyelés és a tapasztalat ítélőszéke elé tartozik, s ez csak így becsületes és értelmes. Francis Bacon és John Locke a természet- és társadalomtudományok atyjának tekintették őt, akinek a nyelvét akkor is beszéljük, ha éppen hallgatunk.
Arisztotelész: Poétika
Érdekes azonban, hogy noha a biológia és a logika megalapozója, az eme tárgykörökhöz tartozó munkái immár elavultak, míg egyes hajdan vázlatosnak tekintett művei, így Fizikája, Metafizikája s főleg etikai kezdeményei, továbbra is elevenek, ösztönző hatásúak. Fontos, hogy lássuk: Arisztotelész, műveivel és életével, azaz explicite és implicite, az emberi önmegvalósítás és önkiteljesítés máig érvényes példáját nyújtotta — nem csupán filozófusoknak és értelmiségieknek, hanem mindannyiunk számára.
Ezzel magyarázható egyrészt hatása a Egyáltalán nem meglepő, hogy a kommunikációs cselekvés filozófia Jürgen Habermas vagy a mai morálelmélet Alastair MacIntyrede még a legújabb feminista politikatudomány Ayn Raind is sokkal tartozik Arisztotelésznek.
Mindezeket figyelembe véve elmondható: a szatmári Schmidt Dániel vállalkozása A lehetséges ontológiája.
Igaz, a szöveg nagyobbik részét németországi ösztöndíjasként írta Freiburg im Breisgau-banés az Albert Ludwig Egyetem professzora, Günter Figal tutori együttműködésével, s kapott támogatást a kolozsvári BBTE Filozófia szakán oktató tanároktól is, nemkülönben feleségétől, Annamáriától, aki a szatmárnémeti Bibliotheca Laurentiana tudós könyvtárosa is.
A legnagyobb segítséget azonban alighanem magányos, vívódó óráitól kapta, amelyeket némileg kanti módon szatmárnémeti lakásának a csillagos eget kémlelő távcsöve előtt töltött el. Schmidt Dániel a legújabb filozófiatörténet Heidegger-narratíváján belül az arisztotelészi dünamisz- és mozgás-paradigmát állítja középpontba, s ezt a lehetőség-probléma elemzésévé szélesíti.
A lehetőség filozófiai kérdéskörét azonban nem a szokványos módon, azaz történetileg értelmezi. Azt mondhatnánk, sokkal inkább a heideggeri egzisztenciális ontológiai egyfajta igazolási terepének tekinti, és így egyszerre érinti Giorgio Agamben, Nicolai Hartmann és Josef Stallmach, valamint Alejandro Vigo legújabb kutatásait követve az Arisztotelész- és Heidegger-féle lehetőség-koncepció elméleti és módszertani feladványainak legrelevánsabb összetevőit.
Ezzel kapcsolatosan adódik a lehetőségről mint egzisztenciális ontológiai struktúráról, egyszerűbben: a lehetséges heideggeri ontológiájáról való eszmefuttatás. Külön problémát jelent azonban a dünamisz-fogalom értelmezhetősége, pontosabban fordíthatósága.
A latin potentia árnyaltabban fejezi ki a dünamisz jelentésbeli összetettségét, mint a magyar, hiszen nemcsak a létre, hanem a létmozg at ás képességére is utal.
Tartalomjegyzék
Ugyanakkor a latin kifejezés bármely magyarítása erő, képesség, lehetőség, esetleg hatalom összességében mégis inkább szűkítő, sőt félrevezető. A magyar ugyanis nem tudja visszaadni az indoeurópai po sse igenévben rejlő valamivel bírni rendelkezni tudást, amely átcsap az alakítás, mozgatás képességébe, és ami — végső soron — azt sugallja, hogy egy entitás oly erővel bír, amely révén célt tud szabni magának.
Az erőteljes dünamikosz értelemben a szó a valóságot változtatás nem kimondottan szellemi, mint inkább akarati képességét jelentette. Az akarás pedig elválaszthatatlan a cél választásától, a cél igénylésétől, az alkalomkereséstől, az alkalmasságtól. Ezen az úton járó más vizsgálódások Gèrald Dessons, Julius Pokorny vagy Calvert Watkins ugyancsak az indoeurópai változás és változatlanság jelentéskörében a dünamisz eredettani-nyelvtörténeti forrásvidékét, valamint kulturális gyökerezettségének kezdeteit vizsgálják.
Ezzel az etimologizáló kitérővel nem csupán az interpretációs nehézségeket kívántuk jelezni, hanem Schmidt munkájának sajátos koncepcionális tétjét is.
Ily módon a lényeges akadályt lényeges lehetőséggé tette.
Ugyanígy járt el Heidegger terminológiájának magyarítása során is. A határesetek beazonosítása és a határterületek feltérképezése Schmidt Dániel munkájának az az előremutató és pozitív hozadéka, amely a dünamisz-fogalom rendkívül komplex értelmezése során megvalósult.
Ennek következtében a lehetőségfogalom is önmaga lényegétől idegen tartalmakkal telítődhet.
- Bináris opciók tiltva
- Új befektetési bitcoin
- Hogyan lehet pénzt szerezni a hallgatóknak
- Bináris opciók kanadában
- John hull opciók vásárolni
- Bináris opció bónuszokba történő befektetés nélkül
- A költészetről magáról és annak műfajairól kívánunk beszélni: arról, hogy melyik milyen hatással rendelkezik, s miképpen kell alakítani a tárgyul szolgáló elbeszéléseket, hogy művészileg értékes legyen a költemény, továbbá, hogy hány részből és milyenekből álljon, s ugyanígy minden egyébről is, ami csak vizsgálódásunk körébe tartozik - kezdve természetszerűleg az alapelemeken.
Még részletesebben bemutatott határterület dünamisz és energeia viszonya. A dolgozat terjedelmileg és filozófiailag egyaránt mérvadó fejezete a lehetőségfogalom értelemhorizontját tárja fel a heideggeri Arisztotelész-interpretációk alapján. Így sorra előtérbe kerülnek a lehetőlét aspektusai: az immanens végesség, aztán a dünamisz tapasztalhatóságának, illetve evidenciájának kérdése, a logosz működése az alkalmasságként és képességként értett lehetőlétben, az adünemia kapcsán lehetőség és lehetetlenség viszonya, végül pedig a phüszisz mint a lehetőlét külső momentuma.
Mindezek az eszmefuttatások kellő árnyaltsággal jelzik Heidegger Arisztotelész-értelmezésének korszakalkotó jelentőségét, valamint azt is, hogy az akcidentális lét Hegelnél még meglehetősen jelentéktelen fogalma hogyan kerülhetett — száz év multán —problematikussága és relevanciája révén, a filozófiai gondolkodás igencsak előkelő pozíciójába.
Navigációs menü
Schmidt Dániel szerint a arisztotelész a lehetőségről való tematikus elmélkedés nemcsak a filozófiai hagyomány megkerülhetetlenségének felismeréséhez vezet el, hanem annak belátásához is, hogy a Dasein híres heideggeri fogalma éppen azáltal kerülhetett a Schmidt leszögezi: elképzelhetetlen egy olyan világ, amelyben a filozófiai kérdésekkel szembesülő tudat nem találkozik a lehetőség kérdésével.
Ez a kérdés azonban sohasem per se fogalmazódik meg, hanem úgy, mint meghatározott értelemben vett létkérdés. Ez pedig a lét küldetésjellegét, de legalábbis feladat- és sorsszerűségét állítja a filozófiai gondolkodás elé.
Így a lehetőségben mint még-nem-létben elsősorban nem a befejezetlenség, az ismerethiány, a kiforratlanság, a arisztotelész a lehetőségről tökéletlensége és egy rosszul kijelölt cél végrehajthatatlansága jut kifejezésre, hanem éppen ellenkezőleg, a valóság meghaladásának akarati és morális igénye, a végességen alapuló, azt kiegészítő teljesség ígérete.
S ez az a következtetés, amellyel a szerző messze túllépte egy az óráit jól-rosszul megtartó, ám a filozófiai gondolkodás nehézségeitől magát körültekintően távol tartó filozófiatanár illetékességi körét.
Français France.