Valós lehetőségek a vállalkozás értékének felmérésekor
Megjegyzések a mérlegtervhez 9. Értékelési tartalék A saját tőkén belül az értékelési tartalék nem felel meg finanszírozási szempontból a saját tőkével szemben állított azon követelménynek, hogy az vagy tulajdonosi tőkehozzájárulásból, vagy felhalmozott nyereségből származik.
Mögötte sem tulajdonosi tőke hozzájárulás, sem felhalmozott mérleg szerinti nyereség nem áll. Az a befektetett eszközök felértékelésével szemben kimutatott saját tőke elem.
A befektetett eszközök felértékelésének a hitelbiztosítékok szempontjából lehet jelentősége. Egyéb forgóeszközök Az aktív időbeli elhatárolásokat a mérlegtervben a forgóeszközök között egyéb forgóeszközök elnevezés alatt mutatjuk ki. Egyéb passzívák A passzív időbeli elhatárolások a rövid lejáratú kötelezettségek között egyéb passzívák elnevezés alatt jelennek meg.
A mérlegterv tételei tartalmilag megfelelnek az SzVt. A cash flow kimutatás összefüggései A pénzeszközök forrásai és felhasználásai A Nemzetközi Számviteli Standardok szerint a cash flow kimutatás a pénzügyi beszámolás részét képezi.
A cash flow kimutatás szabályozásával a 7. Elkészítése a magyar gyakorlatban a SzVt.
A pénzintézetekre vonatkozóan korábban, A gazdálkodáson belül a három alapvető tevékenység a folyamatos működés, a befektetés és a finanszírozás különíthető el. A valós lehetőségek a vállalkozás értékének felmérésekor működés a vállalkozás alapvető, a társasági alapító okiratban meghatározott jövedelemtermelő tevékenysége.
Kft alapítása
A befektetési tevékenység a hosszú élettartamú, az ún. A finanszírozás az a tevékenység, amelynek eredményeként változások következnek be a vállalkozás saját tőkéje és idegen forrásai méretében és összetételében. A három gazdálkodási folyamat összhangját a pénzeszközök biztosítják. Bemutatja a vállalkozásba be- és kiáramló pénzeszközök legfontosabb forrásait és felhasználásait.
A pénzeszközök forrásai Egy pénzügyileg egészséges vállalkozás pénzbevételének legfontosabb forrását a termékeinek és szolgáltatásainak értékesítése jelenti.
Hosszabb idő távlatában teljesülnie kell annak a követelménynek, hogy a folyó gazdálkodás több pénzt hozzon, mint amennyi kiadást igényel. A pénzeszközök növelésének másik fontos forrásának az alaptőke emelés és a hosszú távú kötelezettségek vállalása tekinthető.
Végül a pénzeszközök növekedése származhat az épületek, gépek, berendezések és más hosszú távú befektetések eladásából is.
A tárgyi eszközök értékesítése a folyamatosan működő, sőt növekedési perspektívával rendelkező cégeknél nem a legfőbb pénzforrás, annál is inkább, mivel az így szerzett bevétel általában nem elég az eladott eszköz megfelelő műszaki szinten történő pótlásához.
A pénzeszközök felhasználása A pénzeszközök szokásos felhasználása az osztalékfizetés. A tőketulajdonosok a befektetett tőkéjük után ugyanis osztalékot várnak.
A vállalkozások még gyengébb időszaki eredmény esetén is igyekeznek ezen elvárásnak eleget tenni. A hosszú lejáratú kölcsönök visszafizetése ugyancsak egy fontos pénzfelhasználási módot jelent.
Időnként az is jellemző pénzfelhasználás, hogy a cégek visszavásárolják a korábban kibocsátott saját részvényeiket. Folyamatos jövőbeli működést, növekedési perspektívát feltételezve a gazdasági egységek pénzeszközeinek jelentős felhasználását jelenti az új immateriális és tárgyi eszközök beszerzése, illetve az azzal járó forgóeszköz-bővítés megvalósítása.
A más vállalkozásokba történő hosszú távú befektetés is hasonlóan befolyásolja a pénzeszközállomány alakulását. Gyakran előfordul, hogy vállalkozás hosszú lejáratú kötelezvény vagy részvény kibocsátásával szerzi meg a tárgyi hogyan fektessenek be a hullámzásba beszerzéséhez szükséges összeget. Az ilyen kettős gazdasági esemény valójában nincs hatással a pénzeszközökre, ugyanaz az összeg jelenik meg a forrásoknál és a felhasználásoknál is.
Ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatás mind a pénzügyi műveletekről, mind pedig a befektetésekről teljes képet tükrözzön, az ilyen jellegű műveleteket is fel kell tüntetni benne. A pénzeszközök forrásait és felhasználásait a három gazdálkodási folyamat szerinti csoportosításban a 4. Nemzetközi Számviteli Standard ugyan a közvetlen módszer használatára ösztönzi a vállalkozásokat, a közvetett módszer használata mégis széleskörű a nemzetközi gyakorlatban.
A számviteli törvény által bevezetett cash flow séma is a közvetett módszerre épül. A következőkben a közvetett módszer összefüggéseit mutatjuk be. Közvetett módszerre alapozott cash flow kimutatás Közvetett módszer esetén a pénzeszközökben bekövetkezett változások mögött meghúzódó okok számszerűsítését a gazdasági események hatásának pénzcentrikus elemzésére alapozzuk. A gazdasági események és a pénzeszközök hatáskapcsolatának elemzésénél az alapvető mérlegegyenlőségből indulunk ki.
Az alapvető mérlegegyenlőséget a következő összefüggés fejezi ki. A teljesítmény szemléletű számvitel nemzetközileg is a legelterjedtebben használt számviteli elv. A teljesítmény szemléletű számvitelben Accrual Basis of Accounting a vevői kiegyenlítéstől függetlenül az értékesítést abban az időszakban számolják el teljesítményként, amikor a termékeket a vevő rendelkezésére bocsátják és a szolgáltatásokat teljesítik.
A teljesítmények realizálása érdekében felmerült költségek az időszak ráfordításait képezik függetlenül a pénzkifizetés tényétől.
A teljesítmények és azok realizálása érdekében eszközölt ráfordítások bekerülési értékének különbsége az időszak realizált eredményét adja, amely megfelel az adózás utáni eredmény kategóriájának.
Az adózás utáni eredményből történő kiindulás következtében tulajdonképpen azzal a feltételezéssel élünk, hogy az eredmény-kimutatásban meghatározott adott időszaki adózás utáni eredmény megegyezik az időszak pénzbevételeinek és kiadásainak különbségével. Vagyis a naturálfolyamatok egybeesnek a pénzfolyamatokkal. Minden olyan esetben, amikor azok elválnak egymástól, korrekciós elemző tételt kell elszámolni. A demo forex számlák működésből származó nettó pénzáram meghatározása három lépésben történik.
A pénzeszközök állományalakulásának reális megállapításához az első lépésben az amortizáció összegével ki kell egészíteni az adózott eredményt.
Az amortizációt az adózott eredmény számításánál mint az adott időszak ráfordítását ugyanis levonjuk a teljesítményekből, de ugyanabban az időszakban nem jelent pénzfelhasználást. Az adózott eredmény amortizációval megnövelt összege általánosan elfogadott becslése a pénzáramlásnak. A levezetés második lépését az adózott eredményre ható azon ráfordítás és bevételi tételekkel történő korrekciók jelentik, amelyek az adott időszakban nem járnak együtt pénzkifizetéssel vagy pénz befolyással.
A céltartalékok időszaki felhasználásán felüli képzése, az elszámolt értékvesztések, a befektetett eszközök értékesítéséből származó veszteség, a nem realizált árfolyam veszteség, az adózott eredményt növelő korrekciós tételeket jelentenek. A céltartalékok időszaki képzésén felüli felhasználása, az elszámolt értékvesztések visszaírása, a befektetett eszközök értékesítéséből származó nyereség az adózott eredményt csökkentő korrekciós tételek.
A Nemzetközi Számviteli Standardok megengedik a nem realizált árfolyam nyereség elszámolását is, ilyen módon a nem realizált árfolyam nyereség is szerepelhet a csökkentő korrekciós tételek között A nemzetközi gyakorlatban a késleltetett nyereségadó kötelezettség miatti korrekció is szerepel az adózás utáni eredmény módosító tételei között. A harmadik lépésben a mérlegegyenlőségből az előzőekben levezetett összefüggések alapján a rövid lejáratú kötelezettségek növekedéseit, a készletek, a vevők és a valós lehetőségek a vállalkozás értékének felmérésekor között nyilvántartott értékpapírok állományában bekövetkezett csökkenéseket a folyamatos működésből származó pénzeszközök forrásaként mutatjuk ki.
A rövid lejáratú kötelezettségek csökkenéseit, a készletek, a vevők és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok állománynövekedéseit pedig az időszaki pénzeszköz állomány felhasználásaként vesszük számba. Példaként értelmezzük a rövid lejáratú kötelezettségeknek a pénzáramlásra gyakorolt hatását.
A kötelezettségek növekedése az adott időszaki pénzkészletre pozitív, csökkenése pedig negatív irányba hat. A kötelezettségek teljesítésének elhalasztása ugyanis pénzkímélést, azaz pénzeszköz-növekedést jelent. A következőkben a befektetési és a finanszírozási tevékenységekből származó legfontosabb pénzáramokat mutatjuk be. Ide tartoznak a nem eladásra és kereskedésre vásárolt részvények, részesedések vásárlására történő kifizetések és az eladásukból származó pénzbevételek, valamint az egy évet meghaladó lejáratú kölcsönök nyújtása és azok törlesztéséből származó bevételek.
A Nemzetközi Számviteli Standardok alapján a nem kereskedésre és eladásra vásárolt határidős értékpapírokba és az opciókba történő befektetésekből származó pénzáram mind a befektetéseknél, mind pedig finanszírozási tevékenységnél kimutatható.
Váltók, kötvények, jelzálog kölcsönök és egyéb rövid és hosszú távú kötelezvények kibocsátásából származó pénzbevételek és annak törlesztésére fordított kiadások.
A lízingbe vevő által teljesített kifizetések a pénzügyi lízing kötelezettség csökkentésére. Nemzetközi Számviteli Standard értelmében a kamat és osztalék kifizetések és bevételek a vállalkozó döntésétől függően akár a működési, akár a befektetési, akár finanszírozási tevékenységeknél kimutathatók.
A standard megköveteli a következetességet a választott eljárás alkalmazásában. Az SzVt. Az időszak nettó pénzárama a folyamatos működésből, a befektetési és a finanszírozási tevékenységekből származtató nettó pénzáramok összegezésével határozható meg. Közvetlen módszeren alapuló cash flow kimutatás A cash flow kimutatás közvetlen módszere szerint az időszak pénzeszközállományának változását a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségeként mutatjuk ki.
Pénzforgalmi szemléletű számviteli elv alkalmazása esetén a pénzbevétel és kiadás adatok közvetlenül rendelkezésre állnak a közvetlen módszer alkalmazásához. A pénzforgalmi folyamatokra alapozott számvitelben Cash Basis of Accounting az értékesítést akkor számolják el teljesítményként, amikor az értékesített termékek és szolgáltatások ellenértékét a vevők kifizetik. A ráfordításokat arra az időszakra terhelik, amelyikben a pénzkifizetések megtörténtek, a beszerzett eszközökért, az igénybe vett humán erőforrásokért és más szolgáltatásokért pénzt fizettek.
A magyar gyakorlatban az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások a pénzforgalmi szemléletű számviteli elvet alkalmazzák. A Számviteli törvény értelmében az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások köre szűkül és től a gazdálkodóknak át kell térniük a kettős könyvvitel alkalmazására.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, vagyis a vállalkozások többsége a teljesítmény szemléletű számviteli elvet használja. A nemzetközi gyakorlatra is a teljesítmény szemléletű számviteli elv széleskörű használata a jellemző.
A teljesítményszemléletű számviteli elv alkalmazása esetén a folyamatos működésből származó pénzáram megállapításához az eredmény-kimutatás teljesítményeit és ráfordításait olyan korrekciónak kell alávetni, amelynek eredményeképpen pénzforgalmi szemléletű bevétel és kiadás adatokhoz jutunk.
A működésből származó nettó pénzáram meghatározása A működésből származó nettó pénzáram meghatározásához a legfontosabb korrekciók levezetése a következőkben látható. Az időszakban kiszámlázott termékek és szolgáltatások árbevételéből a pénzbevétel a vevők állományváltozásának figyelembevételével származtatható.
Az időszakban az anyagok, szolgáltatások és áruk, valamint a humán erőforrások beszerzésre fordított pénzkiadások értéke az eladott teljesítmények önköltségéből, illetve az áruk beszerzési költségéből kiindulva a készlet, a szállítói, illetve a munkabér és közteher tartozások állományváltozásának figyelembevételével származtatható.
Amennyiben a készletnövekedésről van pl. A szállítói, a munkabér és közteher tartozások időszaki növekedése azt jelenti, hogy a készlet és a munkaerő beszerzésekre fordított pénzkiadás kevesebb, mint az időszakban vállalt kötelezettségek értéke.
Mi mindenre használható egy cégértékelési jelentés?
Egyenlőség formájában az összefüggés a következő: Az időszakra elszámolt egyéb működési ráfordításokból az időszaki kifizetések értéke az alábbi korrekciók elvégzésével nyerhető.
A pénzkifizetéssel nem járó ráfordítások és a pénzbevétellel nem járó bevételek tartalma megegyezik a közvetett módszernél ismertetettekkel. A befektetési és a finanszírozási tevékenységekből származó pénzáramlások meghatározására szintén a közvetett módszernél elmondottak vonatkoznak. Finanszírozási terv Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv a következő befektetési és finanszírozási kérdésekre ad választ: Mennyi a vállalkozás bővítéséhez szükséges hosszú távú eszközökbe történő beruházások és befektetések tőkeigénye és milyen az időbeli ütemezés?
Mennyi a forgóeszköz lekötés állományváltozása és az igény milyen ütemezésben merül fel? Mennyi a folyamatos működés által biztosított pénzösszegből az osztalék finanszírozásra szánt és az osztalék fizetés után fennmaradó önfinanszírozásra igénybe vehető összeg?
A befektetési és finanszírozási döntések időbeli ütemezése a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv megfelelő horizontális bontásával biztosítható. A fenti kérdésekre a jövőbeni bevételek és kiadások tervezésére szorítkozó ún. Ehhez szükség van a pénzeszközök konkrét eszköz befektetéseinek és finanszírozási forrásainak valós lehetőségek a vállalkozás értékének felmérésekor. Ez a pénzbevételeknek és pénzkiadásoknak a mérleg felépítésében történő tervezésével valósítható meg.
A mérlegszerkezet alkalmazása a pénzügyi tervezésben az ellenőrzés szemszögéből is jelentős. A pénzügyi controlling koncepció szempontjából kiemelkedő jelentőségű annak biztosítása, hogy a befektetési és finanszírozási döntésekért való felelősség megállapítható és ezáltal a döntés következménye ellenőrizhető legyen. A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv azáltal, hogy eszközelemenként tartalmazza a befektetésekre fordítandó pénzlekötést és forráselemenként a finanszírozásokra tervezett fedezetet, lehetővé teszi a döntésekért való felelősség megállapítását és azok ellenőrzését.
A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv a közvetett módszerre alapozott tervezett cash flow kimutatásból származtatható.
Ehhez a cash flow kimutatás olyan átstrukturálására van szükség, amelynek eredményeként jól szemléltethetők a tervezett eszközbefektetések pénzszükséglete és pénzfedezete, valamint az önfinanszírozás és az idegen forrásoknak a finanszírozásba történő bevonása. A cash flow kimutatás utolsó sorában feltüntetett pénzeszközök nettó változása, tartalmában a valós lehetőségek a vállalkozás értékének felmérésekor állomány változásának felel meg, tehát részét képezik a forgóeszköz-lekötés tervezett változásának.
A pénzszükségleti és pénzfedezeti tervben a pénzeszközök állomány változását a pénzszükséglet elemeként a forgóeszközöknél mutatjuk ki. A közvetett módszerrel meghatározott cash flow kimutatásra épülő pénzszükségleti és pénzfedezeti terv felépítését az hogyan kell dolgozni otthonról komolyan. Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv.
