Segít a bitcoin megszerzésében

Mára a technológia túlnőtt az eredeti felhasználási formán. A bitcoin pénz mögött nem egy állam, hanem egy hálózat áll. Blokklánc: a rendszerben a blokkok láncolata adatsorba rendeződik. A rendszer elosztott főkönyvvel működik. A bitcoin konvertibilis más devizákkal. A rendszer éves energiafelhasználása ben a magyar másfélszerese volt.

A döntéshozatalnál a számítási kapacitási többség érvényesül. A rendszer már több, visszafordítható és visszafordíthatatlan szétválást élt át. A Bitcoin nagy gyengesége, hogy senki nem vállal érte felelősséget.

A blokklánc-technológia használatának lehetősége jóval túlmutat a Bitcoinon. Egyre több állam gondolkodik ebben, ami a szuverenitásukat erősítheti. Sőt, már most is több állam használ a blokklánc-technológiára épülő rendszert.

A bitcoin adózása

A bitcoinnak ugyanakkor számtalan kockázata van az állami szuverenitásra. Így például megrengetheti a hagyományos pénzügyi rendszert. A szuverén államok előtt három út áll: átvétel, szabályozás, illetve betiltás. Egyre hatékonyabban küzdenek az államok a bitcoin általi adóelkerülés ellen. A BC-technológián alapuló kriptopénz megtör egy állami monopóliumot. A kriptovalutáknak egyelőre rosszak az esélyei a nemzeti valuták leváltására.

Az EU-ban jelentősek a különbségek a tagállami hozzáállás tekintetében. A Bitcoin, illetve a bitcoin és a segít a bitcoin megszerzésében Ma a világon gyakorlatilag bárki tetszőlegesen létrehozhat információt, az internet pedig lehetővé teszi ennek szabad áramlását például e-mail, videók, cikkek, fotók, weboldalak stb.

A digitális információk másolhatóak, oszthatóak.

• Hírek accubitsag8altcoinatromg8betegadatokbitcoinblockchainblokklánccryptocurrencycryptovalleyE-egészségegészségügyhealthcarekorházkriptopénzkriptovaluta Blockchain, mint technológia, rendkívül képes átalakítani az egészségügyi teret, így a betegeket közvetlenül az ökoszisztéma tetejére helyezi.
• A bináris opciók üzlet

Ez nem okoz problémát például egy fotó, vagy egy dokumentum küldésénél vagy továbbításánál, annál nagyobb gondot jelent akkor, ha pénzügyi tranzakciók elvégzéséről van szó, ahhoz ugyanis szükséges egy harmadik fél tipikusan pénzügyi közvetítő vagy bank bevonása a hagyományos banki keretek között.

Több ok, például a bankrendszer válsága, illetve a bankokba, és pénzügyi közvetítőkbe vetett bizalom hiánya vezetett oda, hogy felmerült az igény arra, hogy úgy lehessen digitális információt a világhálón küldeni, hogy abból ne keletkezzen duplikátum. Így született meg a világ első decentralizált készpénzrendszere, a Bitcoin-rendszer, melyet eredetileg csak pénzügyi tranzakciók kezelésére terveztek, de a technológia egyszerűen túlnőtt az eredeti lehetőségeken.

Mi is ez a rendszer? Mi maga a technológia? Mi a szerepe, és hol, hogyan lehet használni? Milyen veszélyeket hordoz a használata? A jelen ismertető az átlagember számára próbál betekintést nyújtani a Bitcoin-rendszer és azon keresztül a blokklánc technológia adta lehetőségek világába. A tanulmány szerzőjének vagy szerzőinek kilétét máig homály fedi. A Nakamoto által jegyzett, White paper [1] elnevezésű dokumentumban a szerző k rögzíti k a Bitcoin-rendszer alapjait.

Ennek lényege, hogy a rendszer a hagyományoshoz képest alternatív megoldást nyújt pénzügyi tranzakciók végrehajtásához és nyilvántartásához.

BITCOIN WILL PUMP 30%+ NEXT FEW DAYS!!!? - According To This Chart! - Bitcoin Price Analysis

A megoldás attól alternatív, hogy megoldja a korábban a digitális információ másolásakor minden esetben létrejövő duplikáció kérdését, ezáltal lehetővé teszi az információ másolását oly módon, hogy elküldése után az információ csak és kizárólag a címzettnél létezzen, a kiindulási ponton viszont megszűnjön; az elszámolás nem központosított, a tranzakciók végrehajtásához harmadik fél bevonása nem szükséges; a rendszer bárki számára nyitott, tetszőlegesen lehet csatlakozni, vagy kiszállni; a könyvelés nem egy központi helyen vezetett főkönyvben történik, hanem minden egyes hálózatba kapcsolt csomópont értesül minden egyes tranzakcióról, ezen felül minden egyes csomópont el is tárol minden tranzakciót — ez az elosztott főkönyv; a tranzakciók titkosítottak; a tranzakciók egybegyűjtése, titkosítási folyamata ún.

Tehát től már nem csak információ áramoltatására képes az internet, hanem értékek áramoltatására is. Létrejött tehát az értékek hálózata, és rajta az új technológiát használó Bitcoin-rendszer. A rendszer peer-to-peer, azaz nem központosított hálózat, hanem egyenrangú, és egymástól független csomópontok kapcsolatrendszere. A csomópontok az interneten keresztül kapcsolódnak egymáshoz, s földrajzilag bárhol elhelyezkedhetnek.

A hálózatot a felhasználó szempontjából 3 jelzővel lehet jellemezni: globális, azonnali és decentralizált, azaz közvetítő nélküli. A Bitcoinnal kapcsolatban sokszor említik, hogy a központosított rendszerekhez képest lassú. Nagyságrendileg ez azt jelenti, hogy a pénztárcák között a hálózaton másodpercenként mindössze tranzakciót végeznek, csatlakoztatott opció a Visa hálózatán a másodpercenkénti tranzakciók száma kb.

A bitcoin BTC pénz tulajdonképpen nem más, mint egy digitális jelfolyam, kódrész. A jelfolyamot a rendszer eszközként használva képes digitális úton értéket képviselve eljuttatni a világ bármely pontján csatlakozó felhasználókhoz. A rendszer mindezekre nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is képes, hiszen a Bitcoin-rendszert és a bitcoin pénzt széles körben használják, ebből fakadóan pedig ez a pénz értéket képvisel.

A bitcoin a jellegéből adódóan nem hagyományos fiat valuta, azaz nem egy valamely kormány által elrendelt, kézbe vehető pénz. A bitcoin mögött sem arany, sem más gazdasági, vagy bármilyen egyéb kibocsájtási fedezet nincs, ellentétben azzal, hogy például segít a bitcoin megszerzésében forint mögött ott a Magyar Állam és az általa biztosított pénzfedezet.

Viszont a bitcoin mögött egy mostanra hatalmas méreteket öltött hálózat áll. Ez pedig önmagában is felveti a szuverenitáskihívás kérdését.

Az egyre növekvő kereslet, valamint a technológia egyre szélesebb térhódítása miatt mára a bitcoin jegyzett kriptodevizává vált [2]. A bitcoin pénzzel rendelkezőknek a rendszer sajátosságai teszik lehetővé a hálózathoz való hozzáférést, de ez nem jelent mindig garanciát a biztonságra.

Volt már rá példa, hogy a hozzáférést feltörték, de arra is, hogy még a tulajdonosok sem tudtak hozzájutni a pénzükhoz. Történt ugyanis, hogy egy altcoin [3] befektetési alap, a ezer ügyféllel rendelkező Quadriga vezetője váratlanul meghalt, és az ügyfelek kódját egy offline pénztárcában cold wallet tartotta, melynek kódját csak ő ismerte. A kódot nem találták, az offline pénztárcát nem tudták feltörni, így a tulajdonosok se férnek hozzá a millió dollár értékű kriptovalutájukhoz.

Cikkekben előszeretettel használják a kettőt sokszor össze-vissza, vagy akár következetesen csak az egyik, vagy csak a másik írásmódot, esetleg a kettőt felcserélve. Ebben a tanulmányban az eredeti definíciónak megfelelő írásmódot használjuk. A Bitcoin tehát a rendszer elnevezése, a bitcoin a pénzegység, a blokklánc pedig a technológia, melyet a rendszer használ.

A blokklánc-technológia áttekintése a Bitcoin-rendszeren keresztül A Bitcoin-rendszer céljainak vázlatos segít a bitcoin megszerzésében után nézzük meg  részleteiben, hogyan is működik a rendszer, miért gondolják a megalkotók és a hálózatot használók, hogy a hagyományos, megszokott banki szisztémáknál a Bitcoin-hálózat sokkal megbízhatóbb. A hálózat működését és a blokklánc technológia lényegét egy tranzakció útjának végigkövetésével érthetjük meg a legjobban.

Egy tetszőleges, Bitcoin-rendszeren végzett tranzakció kezdeményezéséhez legelőször is a felhasználónak rendelkeznie kell egy ún. Emellett a pénztárcához szükséges még egy privát és egy nyilvános kulcs kulcspár. Ez a három paraméter elengedhetetlen bármilyen tranzakció elindításához. Egy pénztárcához több cím is tartozhat, sőt minden egyes tranzakcióhoz hozzárendelhető egy-egy új cím, és így természetesen új segít a bitcoin megszerzésében is generál a rendszer.

A kulcsok titkosak, matematikailag a pénztárca címéhez vannak rendelve, de belőlük a cím visszafejthető. Fordítva ugyanez nem igaz, tehát a pénztárca címéből nem lehet visszafejteni sem a nyilvános, sem a titkos kulcsot.

Több cím esetén az adott pénztárca teljes egyenlegét a hozzá tartozó címeken lévő egyenlegek összege adja.

Mélyreható és alapos Bitcoin-útmutató, hogy ne legyen frusztrált már a szó hallatán is

A bitcoin pénztárcában valójában nem egyenleget tárolunk, hanem a privát kulcsokat, ezek biztosítják az összeghez való hozzáférést. Ahhoz, hogy a tranzakcióval indított összeg könyvelésre kerüljön a hálózatban részt vevő gépeken, titkosítási műveletek elvégzése szükséges. Bányászoknak nevezzük azokat, akik ezen összetett titkosítási matematikai műveletek elvégzését számítógépeikkel lebonyolítják.

A bányászat pedig az a számítógéppel végzett tevékenység, melynek során a tranzakciókat adott struktúrájú és méretű, előre meghatározott módon titkosított hash-elés blokkokba szervezik, majd szétküldik a segít a bitcoin megszerzésében gépeire, azaz csomópontjaira a tranzakció adatainak eltárolására, könyvelésére. Amennyiben valaki az eredeti adatsor akár egyetlen karakterét is megváltoztatja, az újabb hash-elés után már egy új lenyomat keletkezik, tehát nagyon könnyen ellenőrizhető, történt-e változtatás.

A Bitcoin által használt SHA algoritmus ezen a linken bárki által egyszerűen kipróbálható. Az adatmezőbe írjunk be egy tetszőlegesen rövid vagy hosszú adatsort, klikkeljünk a kalkulálásra, és megkapjuk az algoritmus által előre definiált, bemeneti adatmennyiségtől független, fix hosszúságú kimenő adatsort.

Próbáljuk ki azt is, hogy mindössze egyetlen karaktert változtatunk a szövegen.

• Adózáskor a nav mit fogad el aktuális értéknek?
• Bináris opciókkal való kereskedéshez működik

Az így kapott hash-kód teljesen különbözni fog az előzőtől. Most próbáljuk ki, hogy visszaírjuk az átírt karaktert az eredetire. A kalkulációt elvégezve megint az eredeti hash-t kapjuk. A blokk létrehozása azonban nem csak egyetlen ilyen műveletből áll, ez így túl könnyű, valamint feltörhető lenne.

A blokklánc-technológia és a kriptovaluták működésének vizsgálata,

A próba pedig túlzás nélkül számítások milliárdjait jelenti. A bányászoknak tehát a nonce számot kell megtalálni ahhoz, hogy érvényes legyen az ezekből alkotott, adott darabszámú 0-val kezdődő új hash kód.

Látható, hogy minden egyes blokk, melybe az új tranzakció bekerül, tartalmazza az előző blokk hash-kódját. Ebből következik az, hogy az egymás után létrejövő blokkok között adatfüggőség alakul ki, azaz a rendszerben a blokkok láncolata adatsorba rendeződik.

Ez az adatsor a blokklánc blockchainaz eljárás maga a blokklánc-technológia. A bányászok a blokkok létrehozására, azaz a számítások elvégzésére speciálisan konfigurált gépeiken célirányos szoftvert futtatnak. Itt kezdődik a bányászok közötti versengés és az idővel való versenyfutás, melynek sikere a gépek gyorsaságától függ. A jutalomösszeg minden egyes kibányászott blokkért automatikusan jár. A kibányászott jutalompénz nem valamilyen előre elkülönített összegből, vagy központi egyenlegből kerül jóváhagyásra, hanem egy új blokk létrehozásakor újonnan keletkezik a rendszerben, és könyvelődik is a jutalom szerzőjének egyenlegén, növelve egyúttal a rendszerben elérhető és cirkuláló érmék számát.

Új pénzek keletkezése, díjazás A bányászt nem csak a rendszer jutalmazza, hanem az ügyfél is, mert a bányász az ösztönző díjon felül még tranzakciós díjban is részesül. A tranzakciós díjat minden esetben a tranzakciót kezdeményező fél ajánlja fel az utalandó összeg egy bizonyos százalékában, tehát nincs előre meghatározott összege.

Hogyan adózz a Bitcoin után?

Minél magasabb a tranzakciós díj, annál előbb kerül feldolgozásra a tranzakció. Látjuk tehát, hogy a tranzakciós díj a tranzakciót kezdeményező ügyféltől függ és folyamatosan változik, az inspiráló összeg viszont hálózati beállítás kérdése. A rendszer úgy van beállítva, hogy az ösztönző egy fix összegű jutalom, amely 4 évenként, azaz A változás előre meghatározott, és összege 4 évenként mindig az előzőhöz képest feleződik.

Kezdetben, az első 4 évben minden egyes blokk kibányászásáért 50 bitcoin járt, a második 4 évben ugyanazért a tevékenységért már csak Jelenleg a harmadik 4 éves időszakban járunk, most 12,5 bitcoin jár ösztönzőnek blokkonként. A jutalom várhatóan májusában fog ismét feleződni.

Emellett pedig a blokkot sikeresen létrehozó bányász számára jóváíródik egy jutalomösszeg, mely újonnan keletkezik a rendszerben. Így blokkonként folyamatosan növekszik a hálózatban összesen cirkuláló pénzmennyiség.

Új pénz addig keletkezik a hálózaton, amíg van mit felezni a jutalmon. Ugyan a bányászatért egyre kevesebb jutalom jár, az ezzel járó munka segít a bitcoin megszerzésében viszont állandóan változik a rendszerben.

Minden blokk után, azaz kb. De miért fontos ez? Azért, mert a rendszerben összesen, előre meghatározottan, 0, híján 21 millió bitcoin [6] jöhet létre. Így hiába nő drasztikusan a bányászatra használt gépek és pool-ok kapacitása, mégsem lehet gyorsabban blokkot előállítani, és az előre tervezettnél gyorsabban több bitcoint kibányászni. Ebből kiszámítható, hogy az utolsó érme kibányászására előre láthatólag ben kerül majd sor. Addigra tehát 21 millió bitcoin kerül forgalomba a hálózaton, utána már nem keletkezik több új érme.